Elõször az „Angyaltörténelemrõl” szeretnék beszélni, tehát arról, hogy az idõk folyamán mi hogy láttuk az angyalokat, azután rátérnék magára az „Angelológiára”, az Angyalismeretre.
A. Angyaltörténelem
Kultúránkban az angyali jelenéseknek három hullámát különíthetjük el.
- A bibliai idõket, amelyekben pátriárkák, próféták, látóemberek találkoztak angyalokkal. A Biblia több mint 300 helyen említi õket.
- A középkort, amikor szenteknek, látnokoknak jelentek meg és teológusok rendszerezték õket és
- A 18. sz.-tól nagyjainkig, amikor egyre több ember számol be angyalélményekrõl.
- A Biblia angyaljelenéseivel kapcsolatban legközelebb Maimonides véleménye áll hozzám, aki szerint az angyaljelenések látomások révén történtek, akkor is, amikor a szent iratok errõl külön említést nem tettek. A legnevezetesebb angyaljelenések egyike az Ábrahámot meglátogató három angyal (amit pl. Rubljov csodálatos Troicája ábrázol a Szentháromság Isteneként), valamint az Izsák feláldozását leállító angyal. De a menekülõ Hágárnak is volt angyaljelenése a „mohammedánok Názáreténél”, a midianiták földjén. Jákób Bételnél megálmodott angyali közlekedõ eszköze a lajtorja és Pénuelnél megélt küzdelme az angyallal szintén közismert. A zsidók pusztai bolyongásakor Isten vezérlõ angyalt rendelt eléjük, akinek a kabalisták a nevét is megfejtették a malaki = küldött, Isten küldötte szó betûcseréjével Mikáelként. A szent sátor szentek szentjében két kerub alakja hajolt védõen a Szövetség ládájára. A bírák közül Gedeont angyal indította küldetése betöltésére, a próféták közül Illést angyal erõsítette meg, Elizeus harcos pártfogó angyalok egész seregét látta, Ézsaiást szeráf hívta el, Ezékiel az Úr trónját kisérõ kerubokkal találkozott, Dániel néven nevezett angyalokkal Mikaellel és Gabriellel beszélt. Az apokrif Tóbit könyvébõl – ami arról szóló folklorisztikus legenda, tanítómese, hogy Isten megsegíti híveit – Ráfáel gyógyító hatalmáról értesülhetünk. Énok könyve is nevén nevezi az angyalokat: Azázel volt a ?hét? bukott angyalok vezére, míg a bolygók angyalai ilyen neveken szerepeltek: Uriel, a „Tartarosz fölé helyezett angyal”, Rafael, „aki az emberek minden betegsége fölött uralkodik”, Mikáel, „az Isten népe fölé helyezett angyal”, Gábriel, „a Paradicsom õrzõje”, Ráguel, „aki bosszút áll a bukott angyalok világán”, Fánuel, „aki a gonosz szellemeket távoltartja, hogy ne léphessenek a Szellemek Urához és ne vádolhassák a Földön élõket”, és Istáriel, aki figyelmeztette Noét. Ez a konkrét angyalismeret a babiloni fogság után fellépõ fordulat: miután a zsidóság az Egyistenhez már szorosan kötõdött, megismerhette a közte és az ember közötti lényeket is.
Az Újtestamentumban Gábriel megjelenik Máriának, Józsefnek, Zakariásnak. Jézusnak angyalok szolgálnak (megkísértése után és a Getsemáné kertben), feltámadásakor és mennybemenetelekor is angyalok (vagy fehér ruhás – esszéneus – küldöttek?) jelennek meg. Jézus állást foglal a gyermekek Istent látó angyalairól és a Lázárt Ábrahám kebelére vivõ angyalokról. Pétert angyal szabadítja ki fogságából, az Apokalipszis egész angyalseregeket vonultat fel, köztük a harsonák és csészék 7 angyalát (akik a bolygóprincipiumokat képviselik, mégpedig a kabalista életfa sorrendjét követve, így: Föld/Szaturnusz, Hold, Merkúr, Nap, Vénusz, Mars, Jupiter). Pál az Ószövetségbõl ismert szeráfokon, kerubokon és közönséges angyalokon kívül még hat szellemi fokozatot sorol fel: arkangyalok/arkhangeloi, fejedelemségek/arkhai/, fõhatóságok /exousiai/, erõsségek /dynameis/, uraságok /kyriotetes/, trónusok /thronoi/. Ezekbõl alakítják ki késõbb az angyali karokat és rendeket, a középsõ régióban némi sorrendcserével a különbözõ rendszerekben. Pál közléseibõl fontos intelem, hogy ezen angyali hatalmasságok bukott képviselõi „e sötét világ kormányzói”, és nemcsak hússal – vérrel, hanem elsõsorban velük van tusakodásunk.
- A középkor teológusai aztán „rendet teremtenek” az égiek között. Pseudodyonisios Areopagites (5. sz.), Szent Ambrus és Aquinói Tamás írásai alapján kialakulnak az angyalok rendjei és karai, amit majd az angelológiai részben ismertetek. Eldöntik, hogy a hét melyik napjának ki az angyala, sõt a titkosabb körök még azt is tanítják, hogy mely órában mely angyal áll rendelkezésünkre. /Ez egyébként már a mágia körébe tartozik. A tiszta angyaloknak nem parancsolhatunk, az angyalidézések „e sötét világ kormányzóihoz” futnak be, s az eredménye végül is az, hogy az idézõ kerül függõviszonyba e szellemi hatalmasságoktól./
A keresztény szentek látomásai közül is kimagaslik bingeni Hildegard finoman jellemzett ?angyallátomásai?, Assisi Ferenc keresztet hozó szeráf élménye, Avilai Teréz szívét lándzsával átdöfõ és Keresztes Szent Jánost börtönébõl megszabadító angyalélménye.
A 325. évi niceai zsinat az angyalhitet dogmává teszi. Ekkor kezdõdik képzõmûvészeti ábrázolásuk hosszú sora. Dante – amint Gustave Doré metszetei gyönyörûen mutatják – az egész mennyországot, a Mennyei Rózsát hófehér angyalok csoportosulásaként látta meg. Különlegesen szép angyalábrázolások maradtak ránk a pre-rafaelita festõk ecsetjei nyomán is.
Meg kell emlékeznünk egy másik hagyományról, a mohammedán vonulatról is. I.u. 613-ban állítólag Gábriel jelent meg Mohammednek. Alakja betöltötte a fél eget, s a rémült prófétát fojtogatni kezdte ezzel a paranccsal: „Recitálj, recitálj!”. Mindaddig kényszerítette, míg az elsõ versek ki nem áradtak Mohammed torkán. Nem sok idõ múlva maga Mohammed állította, hogy ördög által sugallt verseket is kimondott, de az a továbbiakban soha nem fog bekövetkezni!? Az angyalok az Iszlámban is megkapták szerepkörüket, az imákat õk jegyezgetik fel s majd tanúskodnak az ítélet napján; a végítélet harsonáját Iszráfil (=Ráfáel) fogja megfújni s.i.t. A szufik ihletett, hetes mennyország rendszerében a 3. menny lakói a géniuszi (lelki) angyalok, a formáló erõk: a dzsinnek. A 4. égé a (szellemmel kapcsolódó) arkangyalok, az 5. égé a teremtõ szellemként mûködõ angyalok, míg a 6. ég ura ANIHU = az ÉN VAGYOK (= személyes Isten), hogy a 7. égben mindenek beolvadhassanak az Õsegység állapotába.
- a 18-20. sz. „angyalinváziója” Swedenborg ill. Blake jelenései, víziói révén indult el. Swedenborg leírásai nagyon tanulságosak. Megkülönböztet géniuszokat (lelkeket) és szellemi lényeket, mindkét csoportban vannak jók és rosszak /genii boni ill. mali, spiriti boni ill. mali/. A romlatlan égben megkülönbözteti a mennyei ill. szellemi mennyet, elõbbit a szeretet, utóbit a bölcsesség angyalai lakják. Ha egy angyalban a szeretet kissé megfogy (Istent már nem pirosló hanem aranyfényû Napként látja), máris átcsúszik a bölcsesség szellemi mennyébe. Swedenborg mennyei régióiban aktív, tevékeny teremtõ, felvigyázó, szolgáló angyalseregeket mutat be. S a poklokat is Istenhez hû angyalok vigyázzák fel, hiszen szétesne a Világ, ha szálai nem egy kézben futnának össze.
William Blake-rõl, ne felejtsük el, hogy kiemelkedõ médiumi vizionárius és mûvészi adottságai mellett az „angyalokat a Szentírás sátáni értelemben való olvasására” kisértette és boldog volt, ha egyet áttérített közülük. Az ördög pártján harcolt az angyalok - általa hidegnek tapasztalt – bölcsessége ellen s vallotta, hogy Milton Elveszett Paradicsomának hõse is a Sátán. Ihletett mûvei szemlélésekor azért vegyük ezt figyelembe és ne fogadjuk be mûveit fenntartás nélkül.
Majd a mormonok vallották, hogy könyvük Moroni angyaltól ered, és a séker szekta számolt be sok angyalélményrõl. 1905 és 35 között Henry Corbinnak álmában lediktálták a nagy Urantia könyvet számtalan (sokszor kétes szintû) angyaltörténettel. Rudolf Steiner felelevenítette a 9 angyali hierarchia tanát, s az angyalokat védõangyal, az arkangyalokat népszellem, az arkhai-okat korszellem funkcióval ruházta fel.
Megrázó dokumentum Mallász Gitta: „Az Angyal megszólal c. könyve az üldöztetéskor megnyilvánuló és tanító védõszellemekrõl. Manapság az emberek angyalélményeinek sokaságát gyûjtik össze(Joan Wester, Anderson, A. M. Weigl és mások), slágerek, filmek, TV-sorozatok, kalandregények hõseiként jelennek meg angyalok.
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy halál elõtti látomásokban, veszedelmek elõtt vagy nagy ínségben leggyakoribb a megtapasztalásuk. (Akár fizikai testben is, mert élõ embert átirányíthatnak segíteni, vagy – esetleg – maguk materializálódnak). Moolenburgh holland orvos sok betege angyalélményét feldolgozva arra a következtetésre jutott, hogy az emberek élete olyan, mint a mélyvízi búvároké, s a felszíni védõszemélyzet szerepét az angyalok töltik be. Éjszakánként azután felhúznak magukhoz.
B. Angelológia (Angyalismeret)
Ideje, hogy most már az angyalok sajátságaival is megismerkedjünk. A kabala /a keleti tanokkal jó egyezésben) egyarcú, kétarcú és négyarcú angyalokat különböztet meg. (A hinduknak van még egy szép kategóriája: a sokarcú-ezerkarú. Ez vonatkozik a legfelsõ isteni szintû angyalok egységére, de az emberiségben testet öltõ istenségre is). Ezek a kifejezések nem azt jelentik, hogy ezek az angyalok így néznek ki, hanem lényegi sajátosságukat fejezik ki szimbolikus nyelven. Egyarcúnak a különválasztott külsõ duálpár egyik tagját tekintik, kétarcú az egyesült duálpár. Az asztrálszféra angyalai közt mindhárom típus elõfordul, a romlatlan menny angyalai legalábbis négyarcúak.
Az angyalok három rendje a következõ:
- A romlatlan menny angyalai: a szeráfok, kerubok és trónusok (vagy trónkerekek, trónállók, azonosak az Apokalipszis 24 vénjével).
- A szoláris (sugárzó) asztrál menny angyalai: az uraságok (kyriotetes, Jupiter-zóna), erõsségek (dynameis, Mars-zóna), fõhatóságok (exousia, Nap-zóna).
- A lunáris (tükrözõ) asztrál menny angyalai: az emberõsök (arkhai, Merkúr-zóna), arkangyalok (arkhangeloi, Vénusz-zóna), angyalok (angeloi, Hold-zóna).
Természetesen az asztrál mennyben jó és rossz angyalok egyaránt vannak. Az emberi szellem a fõhatóságok, az emberi lélek az emberõsök, az õrangyalok az arkangyalok, az emberi lélek angyalai az angyalok minõségét képviseli. Az angyalok különbözõ szintekig lehatoló képességét az Élõ fény Árnyéka c. könyvem 8. fejezetében részletezem. (Pl. az emberõsök, vagyis az emberi lélek lehatol egészen a fizikai világig, a növényeket irányító arkangyalok az éteri szintig, az állatokat irányító angyalok az asztrál szintig.)
A kilenc kar beosztása a legmagasabb, aktívan mûködõ rezgésszintjük alapján osztályozza az angyalokat. A földi ember az 1-7. rezgéssíkon mûködik, az erõsségekben a fejfölötti 8. csakra is aktív, az uraságokban a kilences is. A trónusokban a 10., a kerubokban a 11., a szeráfokban a 12. szint is mûködik, sõt az dominál. A különbözõ szintek integráltságát, fenségét legfeljebb képi szimbólumok segítségével tudjuk megérteni. Bingeni Hildegard „Angyali karok és rendek” c. látomását részletesen elemzem az „Élõ Fény Árnyéka” 8. fejezetében és az „örökéletnek beszéde” c. könyvemben. Utóbbiban a 12 szintre vonatkozó látomásokból egységes kollázst is készítettem. E képekben a 8. csakra mûködését szimbolikusan fejfölötti Szent Szellemlángok; a 8. és 9. csakra mûködését kettõs sisakréteg jelzi.
E képsor lényeges üzenete az, hogy az emberi szellem: az aranyszínû mellkép elfordult Istenhez kapcsoló frigyládájától és egy olyan testhez kötõdött, ami beépítette magába a gonoszt. Az emberi lélek: a kék háromnegyedes alak fedi ezt a hátteret, de átsüt rajta két védõangyalának szellemi tevékenysége – bár csak a tudattalanon keresztül hathatnak. Lelkének egy magasabb minõsége, „Hold-angyala” – szintén tudattalanul – a szellemvilághoz kapcsolja (a nyaki régióban). Ezen a szinten az embernek koronája, legfõbb szellemi ténykedése sérül.
Amit itt az életében el kellene érnie az az, hogy szelleme visszaforduljon isteni frigyládájához, aminek fénye testének szellemi burkot ad, s azt megnemesíti. Lelke angyali része pedig tudatosuljon, és egész lelke tisztuljon angyalivá. Ekkor már szellem és lélek értik a védõangyalaik szavát.
A következõ szintek már alapvetõen angyali minõségek. Lélek és szellem a testfölötti 8. csakra Szent Szellem lángjai által egyesülnek. Ezzel együtt a duálpárok is egyesülnek. Védõangyalaik pedig teljes mértékben ki tudják fejteni tanításaikat.
A 9. csakraszint aktiválódását a fej fölötti kettõs sisakréteg jelzi. Ezen a szinten már elindul a lélek-szellem-védõangyalok integrációja egymással és a duáléval. Eddig tart a jó és a rossz asztrál világa. Efölött már a romlatlan menny angyali hierarchiái következnek.
A 10. szint a trónkerekeké. Az emberi duál és a két védõangyal lényegi egységet képez egy gondolatsugárás körön belül, de egységük még labilis.
A 11. szint a keruboké. E lények fix négyesegysége zavartalan.
A 12. szint szeráfjai az Istenség körül járják boldog körtáncukat. Személyesek, de szeretetük intenzitása mindenki mással eggyé teszi õket. A szeráfok Ura a személyes Atyaisten.
Ha igaz a hagyomány: az ember kerubi szintrõl szállt alá, leváltak róla õrangyalai, két duálra bomlott szét és szelleme és lelke között is fellazult a kötelék. Ha azonban ezek újra egyesülnek, a szeráfi szintre emelkedhetik vissza. Érdemes az elsõ, nem könnyû lépéseket megtenni visszafélé.
Védõangyalaink végeredményben lényegi (kerubi) egységünkhöz tartoznak. Kabalista szervezetek úgy tanítják, hogy a Zodiákus minden fokát felügyeli egy angyal és minden ötfokos szakaszát is felügyeli egy angyal. Szellemünk védõangyala ahhoz az angyali minõséghez tartozik, ami horoszkópunk Nap-fokát felügyeli (az én esetemben pl. a Halak 15. fokát felügyelõ Jejájel, más kiejtés szerint Alfa jel). Egónk, elménk védõangyala viszont ahhoz a minõséghez tartozik, amely öt fokos szakaszba az Aszcendensünk esik. (Esetemben pl. az Oroszlán 27 fokot Okmaél felügyeli). Harmadik angyalunk, szellemünk „megsérült koronája”, ami a lélek tudattalan részébe süllyedt. Ezt az az 5 fokot uraló angyal jellemzi, amely szakaszban a horoszkópunk Napja tartózkodik. (Esetemben a Halak 15-20 közti szakaszt felügyelõ Jabamjah). Ezeknek az angyaloknak a sajátságait Papus kabaláról szóló könyvének függelékében megtalálhatjuk, s kontemplálhatjuk õket életünk irányultságának jobb megértése céljából. A Kabala az Életfa szférái közti ösvényeket is konkrét angyalok alá rendeli, de ebben a csoportosításban érzek egyenetlenségeket (pl. eredeti szintjüknél magasabb szeráfi utakat is kell felügyeljenek). E bonyolult rendszer közvetlen önismereti értéke kevés.
Õrangyalaink tehát végeredményben mi magunk vagyunk, teljes egységünkben. Érzékszerven kívüli észleléseink fõként nekik köszönhetõek. De tõlünk független lelkek (elhalt emberek már éber állapotú lelkei) is feladatul kaphatják, hogy védõszellemként mûködjenek körülöttünk. Állítólag egy „pásztor” és „sáfár” funkciójú védõszellemet mindenki kap, nehéz helyzeteiben pedig még több, más segítõt is a túlsó dimenzióból. E védõszellemek „leválthatók”, cserélõdhetnek. Halálakor pedig „rapportõr” átvezetõ angyalokat küldenek az emberhez.
Jó, ha tudjuk: nem vagyunk egyedül. Tudatunkba õrangyalaink, védõszellemeink sugallatai is behatolhatnak. De azt is tudnunk kell, hogy õk sem nem makulátlanok, sem nem tévedhetetlenek. Minden sugallatot a legfelsõbb, legtisztább tanítás fényében kell mérlegelnünk.
Prof. Dr. Szász Ilma |
